Bodó Andrea, a magyar tornászvilág egyik kiemelkedő alakja, 1934. augusztus 4-én született Budapesten, és 2022. szeptember 21-én hunyt el Kaliforniában, 88 éves korában. Egy igazi sportikon, aki olimpiai bajnoki címeket hozott Magyarországnak és sikeres sportvezetőként is szolgált.
Sportpályafutása során Bodó Andrea a Budapesti Honvéd és a Budapesti Vörös Meteor tornászaként képviselte hazáját 1952-től 1956-ig. Két olimpián vett részt, és a magyar női tornászcsapattal összesen négy olimpiai érmet szerzett. Az 1952-es helsinki olimpián ezüstérmet nyert összetett csapatversenyben, és bronzot a kéziszerváltóban. Az 1956-os melbourne-i olimpián, Bodó Andrea, Keleti Ágnes, Kertész Alíz, Korondi Margit, Köteles Erzsébet és Tass Olga alkotta kéziszer csapat tagjaként olimpiai bajnokságot ünnepelhettek.
Az olimpia után Bodó Andrea az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, ahol folytatta pályafutását és sportvezetővé vált. 1960-ban a Berkeley Egyetemen testnevelőtanári és pszichológusi oklevelet szerzett. A sport iránti elkötelezettsége továbbra is erős maradt, és tagja lett az Amerikai Torna Szövetség végrehajtó bizottságának. Később, 1984-től kezdve, a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) Ritmikus Sportgimnasztika Bizottságában is aktív szerepet vállalt. 1988-tól a FIG titkárává, majd 1992-től négy évre alelnökévé választották. Bodó Andrea olyan nagy sporteseményeknél is részt vett technikai vezetőként, mint az 1984. évi Los Angeles-i és az 1992. évi barcelonai olimpia, ahol a ritmikus sportgimnasztika versenyek lebonyolításában játszott fontos szerepet.
Bodó Andrea emléke örökké él a magyar sporttörténelemben, mint olimpiai bajnok tornász és elismert sportvezető. Végigkísérte a tornászat fejlődését Magyarországon és a nemzetközi színtéren is, hagyva maga után egy hatalmas örökséget a magyar sportban.
